Lélek, Life

Szandi és a láthatatlan tolvaj

Off

60tap_thnr_pillango6_szEgy fárasztó szerdai nap közepén Szandi az iskolaudvaron próbálta kiszellőztetni a fejét. Váratlanul azonban a nyomába szegődött Csini, így a terve kudarcot vallott.
– Figyelj, Szaszka… – kezdett volna bele a szőke lány a mondókájába, ám a barátnője gyorsan leintette.
– Jaj, Csini, mi a baj már megint? – nyafogta. – Akkor szoktál ilyen idétlen becenevekkel megtisztelni, ha valami zűrbe kerülsz.


– Nincs semmi – húzta fel az orrát sértődötten a szőke lány.
– Engem nem tudsz becsapni – erősködött Szandi. – No, ki vele, essünk túl rajta.
– Tényleg nincs semmi – érkezett az újabb durcás válasz. – Már nem is beszélgethetünk?
– Rendben, akkor kitalálom magamtól – bólintott a barátnője. – Fogadjunk, hogy elvesztettél valamit, és anyukádék otthon óriási patáliát csapnak, ha nem találod meg záros határidőn belül.
– Hamis, nem talált! – kiáltott fel diadalmasan Csini. – Az igaz, hogy nem találom az arany nyakláncomat, de nem a szüleim, hanem a nagymamám fog kinyuvasztani miatta. Tőle kaptam a szülinapomra. Ráadásul családi örökség…bubaj_magia_nyaklanc
– Elvesztetted a láncodat? – csóválta meg a fejét Szandi. – De hát mikor és hol?
– Fogalmam sincs – tárta szét a karját tanácstalanul a szőke lány. A barátnője jól ismerte ezt a mozdulatot. Amikor valami így kezdődik, annak sohasem szokott jó vége lenni.
– Mikor láttad utoljára? – faggatózott Szandi, aki azért kicsit örült is, hogy újra nyomozhatott. Egy jó kis szimatolás legalább olyan pihentető volt számára, mint egy nagy séta az udvaron.
– Reggel, azt hiszem – érkezett a bizonytalan válasz.
– És utána? Mi a legutolsó emléked róla?
– Nem tudom – görbült sírásra Csini szája. – Muszáj így vallatnod?
– Na, jó, akkor haladjunk sorjában – próbált valamiféle rendszert vinni a dologba Szandi, aki persze meg is sajnálta barátnőjét. – Mutasd csak a nyakad!
– A nyakam? – nézett rá furcsán a szőke lány.
– Ott szoktad hordani a láncodat, nem? – kérdezte megütődve Szandi. – Na, mutasd, ne ellenkezz már!
Az alkalmi nyomozóvá átvedlett lány alaposan körbenézte, és jó párszor meg is tapogatta barátnője nyakát. Miután végzett a vizsgálattal, elgondolkozva csupán ennyit mondott: Különös.
– Mi az? – nézett rá riadtan Csini, mintha osztálytársa legalábbis egy rút pattanást fedezett volna fel a makulátlannak hitt bőrén.
– Semmi – tűnődött Szandi, aztán hirtelen visszatért a valóságba, hogy folytassa a nyomozást. – Már elég sok órán túl vagyunk. Mi volt ma törin?
– Törin? – nézett rá elkerekedett szemmel Csini. Nem tudta mire vélni a szokatlan kérdéseket, ezért kezdett bizonytalanná válni abban, hogy valóban a megfelelő személyhez fordult-e. Talán mégis csak jobb lenne mindent bevallani a nagymamájának.
– Igen, törin.
– Csak a szokásos. Kis híján elaludtam Sanyi bácsi unalmas hablatyolásán. De egyszer biztosan bekövetkezik, és akkor nagyot égek az öreg előtt.
– A tesióra hogy telt? – érdeklődött tovább Szandi, s közben néhány szót fel is jegyzett magának barátnője iménti válaszából.
– A tesióra? – kérdezett vissza gyanakodva Csini. – Szaszka, te most nyomozol, vagy az anyukámat játszod? Ő szokott mindig ilyen témákat felhozni otthon.
– Próbálok segíteni – felelte isteni nyugalommal a másik lány. – Szóval? Levetted a láncot tesióra előtt?
– Általában le szoktam, de most valahogy nem rémlik – csodálkozott rá a dologra Csini. – Nahát, ez tényleg érdekes…
– És mi van a kémiával?
– A kémiával? Mi lenne? Semmi – bosszankodott a szőke lány. – Ezt úgy kérdezted, mintha mindkettőnknek az lenne a kedvenc tantárgya.
– Úgy értettem – pontosított Szandi –, hogy akkor sem volt meg a láncod?
– Fogalmam sincs – rázta meg a fejét Csini. – És azt sem tudom, hová akarsz kilyukadni ezzel a rengeteg sületlen kérdéssel. Most akkor segítesz, vagy nem? Mert ha nem…
– Találkozunk az órák után – vágott a szavába ellentmondást nem tűrően Szandi, aztán sarkon fordult, és faképnél hagyta panaszkodó barátnőjét.
– Nahát, ez a Szaszka! – dünnyögte maga elé Csini. – Néha elég furcsa a modora, de remélem, tényleg kitalál valamit, mire vége a napnak!

*bubaj_csini_szandi
Hazafelé menet Szandi sokkal udvariasabban és megértőbben viselkedett Csinivel, mint korábban. A szeme pedig úgy csillogott, hogy a barátnője alig bírta türtőztetni magát:
– Szerintem rájöttél, hol van a láncom, igaz? – lelkendezett a szőke lány.
– Azt hiszem, igen – titokzatoskodott Szandi.
– Tudtam, tudtam! – perdült táncra az utcán a barátnője. – És tuti, hogy már nálad is van, igaz?
– Csigavér – intette nyugalomra a nyomozó. – Elkísérlek hazáig, és közben mindent elmondok, amit tudok.
Mivel Csini megígérte, hogy visszafogja magát, Szandi belekezdett az ügy megvilágításába:
– Legelőször a nyakadat néztem meg, és már akkor gyanússá vált valami.
– Micsoda? – értetlenkedett a barátnője.
– Hát az, hogy teljesen makulátlan volt.
– Persze, hogy az – húzta fel az orrát Csini. – Az én bőröm tökéletes!
– De ennyire nem lehet – intette le Szandi. – Ha valaki nyakláncot visel, az nyomot hagy. Vágást, pirosodást, ilyesmit. Aztán rákérdeztem a töriórára.
– Én pedig mondtam, hogy éppúgy unatkoztam Sanyi bácsi hablatyolásán, ahogy szoktam. Nincs ebben semmi különös.
– Dehogyisnem – mosolygott Szandi. – Megfigyeltem, hogy ha nagyon unatkozol, akkor rágcsálni szoktad a nyakláncodat. Most is ezt tetted?
– Nem… egyáltalán nem – kerekedett el Csini szeme. – Pedig ez az óra a babiloni társadalom berendezkedéséről különösen álmosító volt. És mégsem rágcsáltam!
– Na, ez az – bazsalygott tovább Szandi. – És gyanússá vált a tesióra is. Kati néni senkinek sem engedi, hogy ékszert viseljen. Te is levetted torna előtt a láncodat?
– Ezt már korábban is kérdezted – töprengett Csini –, de erre sem emlékszem. Talán kezdek meghibbanni?
– Nem hiszem – nyugtatta meg a barátnője. – Ám van itt még egy furcsa dolog, a kémiaóra.
– Az mindig furcsa – legyintett Csini.
– Most nem úgy értem – bosszankodott Szandi egy sort. – Az a legkülönösebb, hogy ma a salétromsavról tanultunk.
– Na és?
– Ez az a vegyület, ami oldja az ezüstöt, de az aranyat nem – taglalta hevesen a nyomozó. – Kapusi tanár úr tréfásan meg is kérdezte, ki akar megbizonyosodni róla, hogy valódi-e az ékszere.
– Na és? – visszhangozta Csini.
– Te felnyújtottad a kezed?
– Nem, egyáltalán nem – nézett megdöbbenve barátnőjére a szőke lány. – Pedig nekem is volt egy aranyláncom. Vagy mégsem? Már magam sem tudom…
– Na látod! – mondta diadalmasan Szandi. – A nyakadon nem látszott a lánc nyoma, töriórán nem rágcsáltad, tesi előtt nem vetted le, és kémián sem ajánlottad fel Kapusi tanár úrnak. Mindebből arra következtetek…
– Igen? – kérdezte feszülten Csini. 105tap_i_olv2_pillango
–… hogy ma egyáltalán nem volt rajtad a nyaklánc. Valószínűleg otthon felejtetted! – mosolygott Szandi. – És erről rögtön megbizonyosodhatsz, mivel haza is értünk.
A szőke lány még köszönni is elfelejtett, olyan sebesen rohant fel a lépcsőn. Beviharzott a házba, aztán néhány percre nyoma veszett. Szandi türelmesen várt rá, s amikor a barátnője ismét felbukkant, már tudta, hogy mindent helyesen gondolt. Csini fülig érő szájjal állt az ablakban, és lelkesen lobogtatta a nyakláncát, miközben a hüvelykujját magasra nyújtogatva mutatta: minden a legnagyobb rendben van.
„Lám-lám – gondolta Szandi –, néha előfordul, hogy a tolvaj láthatatlan. Sőt, egyáltalán nem is létezik.”

Kapcsolódó Cikkek

  • Mindenki a szépségről beszél, mi néz ki jól, milyen termékek vagy ruhák tesznek még szebbé. De az én szememben a magabiztosság a szépség. Selena Gomez

Legolvasottabb Cikkek

LÁJK Naptár

március 2024
H K S C P S V
« máj    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031